7.fejezet.

Sziasztok.Meghoztam az új fejit.Köszönöm szépen a komikat.(: A következő részt 8 komi után hozom.Jó olvasást.!

Reggel,reggelizés közben,még apuval beszélgettünk egy kicsit a jövőmről.

-De azt nem mondtad,hogy mit szeretnél csinálni Londonban.-kezdte apu a bombázást,miközben megvajazta a pirítósát.

-Hát,először dolgozni szeretnék,mert kicsit zavar,hogy 18 vagyok,és a te pénzedből költekezem.Legalább a saját dolgaimat ki tudjam fizetni...-magyaráztam.

-Büszke vagyok rád.-mosolyodott el.

A mélységes beszélgetésünket Lucy zavarta meg.

-Apu,én is mehetek London-ba?-kérdezte.Ezt ő sem gondolta komolyan.

-Persze drágám.Majd meglátogathatod Nelly-t.-kacsintott rám apa,mire elnevettem magam.

-Lucy,te még csak 15 vagy.Inkább maradj itthon,és segíts apának!-mondtam neki.

Lucy gondolkodott pár pillanatig,majd bólintott.Megértette.

Miután a húgom visszavonult a szobájába,apa így szólt hozzám:

-Ha ennyire szeretnél menni,elintézem neked,hogy akár holnap utazhass vissza.

-Imádlak!-közöltem,majd átöleltem.

-De,egy dolgot még nem mondtam...Egyedül nem maradhatsz ott.Én nem mehetek,és Lucy sem...David-re gondoltam.-nyögte ki apu.

-Dave-re?De hát miért?Nem vagyok kicsi,tudok vigyázni magamra.

-Tisztában vagyok vele.De jobb a biztonság.

-Oké.-adtam be a derekam sóhajtva.

Gyorsan felmentem a szobámba,és gondolkodás nélkül tárcsáztam.Az illető 3 csengés után felvette.

-Szia Nelly!-köszöntött.

-Szia!Jössz velem Londonba!-mondtam habozás nélkül.

-Mi?-kérdezte.

-Ajj 10 perc múlva ott vagyok.-mondtam,majd kinyomtam.

Felvettem a cipőmet,kifésültem a hajam,majd szóltam apunak,hogy átugrom Dave-hez.

David-ék háza előtt megálltam,majd csengettem.Az ajtót Dave öccse,Austin nyitotta ki.

-Szia Nelly.-mondta boldogan.

-Sziaaaa!-öleltem át.-Hogy vagy?

-Jól kösz.

-Akkor jó.Dave?

-Fent van a szobájába.-irányított el.

Felmentem a lépcsőn,majd megálltam Dave szobájának ajtaja előtt.2 halk kopogás után benyitottam.

-Dave!-öleltem át azonnal.

-Hali.-mondta mosolyogva.

-Te jó ég,de hiányoztál.

-Te is nekem.-vallotta be.-De miért megyek Londonba?

Gyorsan elhadartam neki mindent,amit apu mondott,majd kérdőn néztem rá:

-Eljössz ugye?

-Hát.Nem tudom.Elvileg ráérek,úgyhogy megyek vigyázni a legjobb barátomra.-mondta ki mosolygva,mire elvigyorodtam.

-Tudtam,hogy nem mondasz nemet.

Ez után még beszélgettünk,hogy vele mi volt itthon,meg sok mindenről,de Harry-t nem hoztam szóba.

Nagyon szeretem őt,de szeretném elfelejteni.Nem szeretnék egy sztárocska nője lenni.Éppen elég a Twitteres képünk is.

Még maradtam pár óráig majd hazamentem.Már késő délután volt,úgy gondoltam,Harry ráér.Ezért felhívtam.Azonnal felvette.

-Szia drága.

-Szia Harry.

-Köszönöm,hogy hívtál.Kib*szottul hiányzol.-mondta,mire elnevettem magam.

-Te is nekem.-vallottam be.-De nagyszerű hírem van!

-Éspedig?

-Holnap megyek Londonba!

-Mi?Hogyhogy?

-Nem is örülsz?-kérdeztem lelombozódva.

-Hogyne örülnék?Csak nem értem,miért.

-Egyrészt miattad.-mondtam elvörösödve.-Másrészt pedig ott fogok dolgozni!

-Miattam?-kérdezte leragadva a mondat első felénél.

-Részben.-bólintottam.-De jön egy barátom is.-húztam el a számat.

-Miféle barátod?Fiú barátod?

-Tulajdonképpen igen.-rágtam a szám szélét.

-Oké.Bízom benned.Nem szeretnék féltékenykedni-nyugtatta magát.

-Rendben.Na megyek.Jó legyél drága.Szeretlek.

-Én is téged!-mondta,majd kinyomtam a mobilom.

Sóhajtva eldőltem az ágyamon,és megállás nélkül gondolkoztam.

***

Mivel tegnap este összepakoltam a cuccaimat,ma már gond nélkül ébredtem.Még 2 óra volt az indulásig.

11-kor indult a vonatunk.Gyorsan felöltöztem,feltettem egy kis sminket,reggeliztem és már indulhattunk is David-ért.

A vonatállomásra érve elbúcsúztam apától és Lucy-tól,és David is a szüleitől és testvérétől.

Mikor végeztünk a szülők magunkra hagytak.

5 perc múlva felszálltunk a vonatra.Az utunk nagyon jól telt.Dave nem hagyott unatkozni.

2,5 óra után megérkeztünk Londonba.Nagyon jó érzés volt visszajönni ide.

Harry-vel megbeszéltük,hogy később találkozunk,ne jöjjön ide az állomásra.
Dave-vel elmentünk a hotelba,majd kipakoltunk a saját szobánkba.
Miután végeztem,mondtam Dave-nek,hogy el kell mennem.
Harry-vel a Starbucks-ban találkoztunk.Mikor megláttam,a szívem a torkomba ugrott.
Mikor észrevett,megindult felém,és szorosan átölelt.Iszonyatosan jó érzés volt vele lenni.Akárhogy próbáltam  kiverni őt a fejemből,nem sikerült.Hazza elengedett,a szemembe nézett,és megcsókolt.A világ megperdült velem,de nagyon jó érzés kerített hatalmába.