6.fejezet.

Nagyon köszönöm a több mint 2000 oldalmegjelenítést.*-* még pár rendszeres olvasónak örülnék.(; na de mindegy,nem is húzom tovább az időt.a kövi fejezetet 8 komi után hozom.(: Jó olvasást.!

Harry folyamatosan a hajamat birizgálta.

-Hé.-néztem rá mosolyogva,mire boci szemekkel pislogott vissza.Nevetve megráztam a fejem,Harry pedig folytatta a hajam tanulmányozását.

A film nagyon tetszett,már amennyire figyeltem rá.

Mikor vége lett,már 6 óra volt.

-Mennem kell.-mondtam Harrynek,miközben ő a konyhában ivott.

-Oké,elvinni nem tudlak,de elkísérlek.

-Rendben.-bólintottam.

Elköszöntem a srácoktól,mindenki kapott puszit,meg ölelést,és persze megvolt a telefonszám-csere is.

Nagyon megkedveltem őket ma.

Kiléptünk a hűvös kertbe,majd kimentünk az utcára.

A hazafelé úton nem sokat beszéltünk.De mikor a hotel elé értünk Hazza megszólalt.:

-Holnap még találkozunk?

-Hát,ha hajlandó vagy átjönni reggel...-mondtam mosolyogva.

-Persze.Mikor is indul a vonatod?

-11-kor.Addig össze kell pakolnom.

-Oké.Akkor holnap.-búcsúzott el Harry,miközben megölelt.

    ***

Reggel arra ébredtem,hogy valaki lóg a csengőn.Felemeltem a telefonom,és megnéztem az időt.7 óra.

Fáradtan az ajtóhoz vánszorogtam,ahol Harry-t pillantottam meg.

-Reggelt.-köszöntött két puszival.

-Szia Harry.Nem gondolod,hogy kicsit korán van?-célozgattam.

-Ja,hogy te ilyen későn kelő vagy?!-értette meg,mire bólintottam.-Bocs,de ha rajtad múlik,nem érnéd el a vonatod.

-Vicces.-sziszegtem mosolyogva.

-Csitt.Segítek pakolni.

Így,hogy ketten voltunk,2 óra alatt végeztünk a pakolással,rendet rakással.Még van nem egész 2 óra az indulásig.

-És most mit csináljunk?-kérdeztem.

-Van egy ötletem.Gyere!-ragadta meg a karom,és maga után vonszolt.Bezártam az ajtót,és lesiettünk a kocsijához.

-Hová megyünk?-értetlenkedtem,miközben becsatoltam magam.

-Majd meglátod.-titokzatoskodott a göndörke.

Egy 5 perces autóút után leparkoltunk.Kipattantunk a kocsiból,majd elindultunk a London Eye-hoz.

-Ezt nem hiszem el!-ujjongtam.

-Gyere.-mondta,és beszálltunk egy kabinba,ami nagyon magasra felvitt.Az egésznek minden percét élveztem.

-Nelly.Mivel te elmész,és nem biztos,hogy találkozunk már,be kell vallanom valamit.-mondta Harry,mikor a legtetejére értünk.

Kérdőn néztem a szemébe,úgyhogy folytatta.

-Próbáltam leplezni az érzelmeimet,de lehetetlen,annyira gyönyörű vagy.

Megdöbbenve néztem rá,de Harry nem habozott,felém hajolt,hogy megcsókoljon.

Nem szerettem volna ilyen könnyen megadni magam,de tudtam,nem tehetek mást.Ez a pasi maga az álom.

Gondolkodás nélkül hajoltam én is felé.

Annyi érzelem volt a csókunkba,hogy azt kívántam,bárcsak soha ne érne véget.

De persze vége lett.Harry mosolyogva nézett rám,mire elpirultam.

-Szeretlek.-suttogta.

-Én is.-adtam át magam teljesen.

 ***

A vonatállomáson még egyszer,talán utoljára megcsókoltam Harry-t.

-Hívj majd.-mondta szomorúan.

-Mindenképp.-mondtam,majd felültem a vonatra.

Az út hosszú volt,és unalmas,de eltelt.3 óra múlva hazaértem.

Az állomáson apu és Lucy vártak.

-Nelly!-mondta apa,miközben hosszasan megölelt.

-Sziasztok.-mondtam félig boldogan,félig szomorúan.

-Hogy van a karod?Milyen volt az Olimpia?Minden rendben van?-ilyen,és ehhez hasonló kérdésekkel bombáztak.

-Otthon mindent elmesélek.

És mikor hazaértünk,ahogy ígértem,mindent elmeséltem nekik.

Megértően bólogattak,nem szóltak bele semmibe.

-Apa,majd beszélhetünk négyszemközt?-kérdeztem,mire Lucy,mondta,hogy felmegy a szobájába.

-Lehet,hogy most csalódni fogsz bennem,de mindegy.Elmondom.Szóval.A BMX-el nem szeretnék a továbbiakban sportszerűen foglalkozni.Max hobbiszinten...És ki szeretnék költözni London-ba.-hadartam.

Apu döbbenten meredt rám,majd megszólalt.: -Mégis miért?

-Hát,Londonban sokkal több a lehetőség mint itt.És a BMX-et pedig meguntam.Nem a baleset miatt.

-Értem,ez a te döntésed.De hova költözöl?

-Abba a hotelba amelyikben eddig is laktam.Azt gondolom,ez a legideálisabb.

-Rendben van kislányom.Büszke vagyok rád.-mondta,majd szorosan átölelt.