9.fejezet.

már megvan a 4000 megtekintés is.*-* eszméletlenül örülök ennek.(: még pár rendszeres olvasó kéne.c: de mind1.a következő fejezetet 9 komi után hozom.jó olvasást.!:3 ja,és ne haragudjatok,hogy rövid lett:|

Délelőtt 11 órára Haz átjött ahogy megbeszéltük.Addig elrendeztem a szokásos reggeli teendőimet,és Dave-nek is mondtam,hogy délelőtt megint ne számítson rám.

-Indulhatunk szépségem?-kérdezte Harry miútán megcsókolt.

-Persze.-mosolyogtam rá.

A megadott címre alig 20 perc alatt oda is értünk.Kipattantunk a kocsiból,és megláttunk egy jó nagy,és szép házat.

Csöngettünk.Az ajtót egy 40 év körüli nő nyitotta ki.

-Sziasztok!Gyertek be!-invitált barátságosan.

-Jó napot.-köszöntünk a nőnek Harry-vel.

-Mrs.Roberts vagyok.-rázta meg a kezünket.

-Nelly vagyok,ő pedig Harry.Én jelentkeztem az állásra.-mutattam magamra,Harry-re és ismét magamra.

-Rendben.Fáradjatok beljebb.-és bevezetett a nappaliba.-Gyerekek,gyertek le!-kiabált fel az emeletre.

Hangos trappolás,majd egy nagy ugrás,és két kisfiú állt meg előttünk.

-Ők itt Mark és Abel.Köszönni!-mutatta be őket Mrs.Roberts.

-Csókolom.-mondták a fiúk.Hazza-val automatikusan elnevettük magunkat,de visszaköszöntünk,és bemutatkoztunk.

-Fiúk Chelsea hol van?-kérdezte az anya.

-Nem tudjuk,de elmehetünk?-kérdezte Mark.

-Menjetek...szóval Mark és Abel 4 évesek.Chelsea pedig 17.Nem tudom hol lehet.Rájuk kéne vigyázni hétfőn,szerdán és pénteken.

-Ne haragudjon asszonyom,hogy megkérdezem...-tanakodott Haz-de ha a lánya 17 éves...akkor miért keresnek bébiszittert?

-Hát.Igazából nem merjük itt hagyni a fiúkat Chelsea-re.Nem szeretnék belemenni.Ne haragudjanak.Na de inkább beszélgessünk kicsit.-terelte el a szót Mrs.Roberts.

Ezek után Mrs.Roberts kifaggatott,amolyan "állás-interjú" féle kérdésekkel.

-Rendben Nelly.Azt hiszem,te ideális leszel nekünk.Fel vagy véve!Szerdán kezdhetsz is,ha gondolod.

-Remek!Nagyon szépen köszönöm.-mondtam Mrs.Roberts-nek akinek amúgy Amy a neve.

-Na de most már mennünk kell.-ragadta meg a karom,és az ajtó felé húzott.

-Oké.Köszönöm,hogy jöttek.-búcsúzkodott Amy.-Sziasztok.Viszlát.

-Viszlát.-mondta Harry és a kocsihoz siettünk,mivel elkezdett esni az eső.

-Mi volt ez Haz?-kérdeztem tőle,miközben becsatoltam az övem.

-Ne haragudj.De nem szimpi ez a nő.Már nem bírtam hallgatni a nyávogását.-nevetett fel. 

-Ja oké-mosolyodtam el.-Szeretlek cica.-nyomtam egy puszit az arcára.De mivel ő az utat nézte,nem fordult felém,csak elmosolyodott.

-Én is téged.

***

Mikor hazaértünk,egy cetlit találtam az ajtómon.Dave írta: "Elmentem a Tesco-ba.5 körül jövök.xx"

-Amíg Dave nem jön maradok,nem gond?-nézett rám Harry eszméletlenül cukin.

-Dehogy is!

Levettem a cipőm és letettem a táskám.Majd a konyhapulthoz léptem.Addig Harry leült az étkező egyik székére.

-Kérsz valamit?-néztem egy pillanatra hátra,majd visszafordultam a pulthoz.

-Én csak téged kérlek.-suttogta a fülembe a rekedtes,mély hangjával,és hátulról hozzám simult.

-Harry ne.-fordultam meg.

-De hát miért?-nézett mélyen a szemembe.

-Kérlek ne haragudj.De még nem szeretném.-vallottam be.

-Értem.Oké leállok.De ha meggondolod magad,mindenképpen szólj!-parancsolta,mire felnevettem,és a hajába túrva megcsókoltam.