18.fejezet

14.000 megtekintésen túl.23 rendszeres olvasó, sok pozitív komment.                            csodálatosak vagytok.! nagyon örülök minden pozitív visszajelzésnek.remélem ezzel a résszel sem okozok csalódást.jó olvasást.

Reggel arra ébredtem, hogy valaki lóg a csengőn.Pontosabban valakik.Mint kiderült, amikor fáradtan kinyitottam az ajtómat.Az öt fiú kérdőn nézett rám, miközben behívtam őket.Harry adott egy gyors csókot, majd ő is tovább bámult.

-Mi a gond?-ásítottam.

-Mi keltettünk?-kérdezett vissza Liam.

-Aha.Ennyire látszik?-nevettem fel fáradtan.

-No comment.-borzolta össze a hajamat Loui, ami így még rémesebben állhatott, mint eddig, de nem igazán érdekelt.

-Amúgy, minek köszönhetem a látogatásotokat?

-Lesz egy rádióadás délben.És a barátnők is hivatalosak rá...-mondta Harry.

-Óó-vigyorodtam el.-De ugye nekem nem kell beszélnem?

-Dehogynem.Mondj valami jót rólam.-nevetett Haz kedvesen.

-Nekem ez nem fog menni.-fehéredtem le.

-Nem tudsz Harry-ről jót mondani?Ejnye, te lány!-röhögött Zayn.

-Neem-bokszoltam bele játékosan a karjába.-De tényleg.

-Ne aggódj szépségem, minden rendben lesz.-suttogta a fülembe Harry, miközben magához ölelt.

A többiek el voltak foglalva Zayn poénján, úgyhogy valószínűleg nem hallották meg Harry szavait.

Kivéve Niall.Ő csak minket figyelt meredten.Amikor ránéztem, elkapta a tekintetét.Nem értettem.

-Akkor én elmegyek készülődni.-jelentettem be.-Addig maradjatok itt!

Gyorsan fogat mostam, és felvettem egy ruhát, amiről azt gondoltam, nagyjából megfelel.

Aztán kiléptem a szobából.Hát, azt hiszem nem gondoltam át, hogy otthagyok 5 srácot a nappalimba.(...)

Mikor Liam megdicsérte a ruhámat, el is indultunk a többi lányért.Kivéve Chelsea-ért.Az ominózus eset óta óta nem keresett.De nem is voltam rá kíváncsi.

 Először Perrie-ért mentünk el, aztán Eleanor-ért, majd végül Danielle-ért.Úgy tűnik, ők tudtak róla, hogy ma jelenésünk van.

Egy stúdió szerűség elé érve, leparkolt a hosszú limuzin, mi pedig kimásztunk.

A srácok előre mentek, nyilvánvalóan tudták már a járást.Mindenki megragadta a barátnője kezét, csak Niall tántorgott egyedül mögöttünk.Kicsit megsajnáltam, úgyhogy elengedtem Harry kezét, és bevártam őt.Harry kicsit meglepődött, de mikor elmosolyodtam, megnyugodva tovább lépkedett.

Niall rám vigyorgott, majd átölelte vállam, és úgy mentünk tovább.Ez többet mondott minden szónál.

Így mentünk a többiek után, akik megvártak minket az ajtóban.

Beléptünk az ajtón, amin egy szépen berendezett rádió-stúdió volt.Niall elengedett engem, és biztatóan rám mosolygott.Én pedig odaléptem Hazza-hoz, és megfogtam hatalmas kezét.Lenézett rám, és aranyosan rám vigyorgott.Magához húzott, és egy puszit lehelt a szám sarkára.

Közben a rendezők leültettek miket, székekbe, előttünk pedig egy képernyő, és egy mikrofon volt.

Bemutatkoztunk, majd el kezdték először a fiúkat, majd minket kérdezgetni.

Kaptunk pár lazább kérdést, de volt pár, ami elég intim volt, vagy egyszerűen nem kötöttem volna mások orrára...

A rádióadás gyorsan eltelt, utána csináltak pár csoportképet, aztán el is mehettünk.De már így is volt 2 óra.

Ez után úgy döntöttünk, hogy beülünk a Nando's-ba, Nialler legnagyobb örömére.

Mivel szerencsére alig volt pár ember, volt helyünk, ezért elfoglaltunk egy hosszú asztalt.

Mindenki rendelt enni, vagy csak inni, amit hamar kihoztak.Niall rengeteg kaját vett, szerintem elég lett volna mindnyájunknak külön-külön.Nagyon jól szórakoztunk, sokat röhögtünk, és szerencsére Niall is jobban lett.

4 óra körül elhagytuk a Nandos't és hazafelé indultunk.

Harry vezetett.Mindenkit hazavitt, engem hagyott legutoljára.Azt hittem, miután hazahozott elmegy, de ehelyett feljött velem a lakásomig.

17.fejezet

+13.700 megtekintés, 21 rendszeres olvasó.Nagyon boldog vagyok, de egyben csalódott is.Nagyon kevés időm van, ezért kicsit csúsztam ezzel a résszel, amiért elnézést kérek, de remélem megérte várni :) És a másik.Örülök a sok kominak, de a legtöbb névtelenül érkezik, ami azt is jelentheti, hogy a nagy rész komikat 1 ember írja.És akkor nem sokat ér a blog:| szóval szeretnélek megkérni titeket, hogy még ha névtelenül írtok, legalább írjátok a végére a nevetek.Ez fontos lenne.És bocsi a regényért, jó olvasást.!Ja és bocsi, hogy rövidke lett, de ez egy részlet, a többit a következőre tartogatom, és ebben hülyén jött volna ki.puszi.

Percekkel később erőt vettem magamon, és felálltam.Eddig vártam.Harry nem jött oda.Lehet hogy szégyellte.Vagy nem is érdeklem már.Nem tudom.

Niall felnézett rám, én pedig bólintottam.Elég erős voltam.Lementem a lépcsőn, a szőkeség pedig követett.

A többiek addigra eltűntek a tévé elől.Ki akartak maradni belőle.Csak Harry ült a kanapén, kissé talán magába roskadva.Niall biccentett, hogy kint megvár.

-Nelly.-csapott bele rögtön Hazza.-Tudnod kell, hogy mindennél jobban szeretlek.-ennél a mondatnál felkelt a fotelből, és hozzám lépett.-De a munka is fontos az életemben...

-Az a munkád, hogy más nőkkel csókolózol amikor van barátnőd?-vetettem oda.

-Nem.-közeledett hozzám még jobban, és megfogta a kezem, de elrántottam.

-Tényleg.Mégis ki volt az a lány akit helyettem letepertél?-gondolkoztam.

-Az...Az nem lényeges.-hajtotta le a fejét.

-Már hogy ne lenne érdekes Harry?!

-Figyelj, tényleg mindegy.Megtörtént, megbántam.Ahogyan Ő is.Biztos vagyok benne.

-Nem érdekel.Ami történt, megtörtént nem?

-De..-hajtotta le a fejét.Kicsit megsajnáltam.

-Csak annyit kérek, mondd el, hogy ki volt az.

-Chelsea...-nyögte ki halkan.Én meg leblokkoltam.

-Chelsea...Chelsea?

-Chelsea...De tényleg be voltunk rúgva, és csak egy csók volt, nem jelent semmit!Részemről.

-Persze..csak egy csók...Niall tudja?

-Nem igazán.-húzta el a száját.

-Nem kéne elmondani neki?-kerekedett el a szemem.

-De.El kéne...

-Jó, ezt rátok bízom.

-Akkor nem haragszol?-nézett fel aranyosan.

-Ezt azért nem mondanám.De-adtam meg magam.-Felejtsük el...

-Imádlak.-ölelt át szorosan, amit szívesen viszonoztam.Nem akartam neki fájdalmat okozni, ahogy Ő nekem.Nem ér annyit.De még egy esélyt adok neki.

-Haza szeretnék menni.-toltam el magamtól.

-Persze.Hazaviszlek.-kereste a kulcsát.

-Nem kell.Gyalog mennék.-mondtam halkan.

-Ó, oké.Szeretlek.-nézett mélyen a szemembe.

-Én is téged.-adtam neki egy puszit az arcára.

Aztán kiléptem a meleg júliusi estébe.

Niall egy padon várt a kertben.Az érkezésemre felkapta a fejét, és halványan elmosolyodott.

-Gyors volt, szóval kibékültetek.-tippelt.

-Igen.-mondtam halkan, a földet tanulmányozva.

-Mi a baj?-emelte fel az állam kedvesen.

-Niall,Ennek te nem fogsz örülni.-kezdtem bele, mert ha Harry-ékre bízom, valószínűleg soha nem derül ki az igazság.-Akit Harry megcsókolt, az a lány...Chelsea.-nyögtem ki nehezen.

Niall nem volt meglepődve, csak keserűen mosolygott.

-Mi az, meg sem vagy lepve?-néztem a szemébe, miközben elindultunk London utcáin.

-Nelly.-állt meg.-Engem nem érdekel már Chelsea.Lezártam vele az ügyet.

-MI?De miért?-néztem rá meglepődve.

-Nem nagyon szeretnék róla beszélni.A lényeg, hogy vége.-nézett a szemembe, és megölelt.

-Rendben.-bólintottam, és továbbmentünk.

Az út ezután szótlanul telt, csak a házunk előtt torpantunk meg.

-Köszönöm, hogy elkísértél.-mosolyodtam el.

-Nincs mit.-bólintott mosolyogva, hozzám lépett, és nyomott egy puszit a homlokomra.

Utána megfordult, és haza felé tartott.Ebben a pillanatban imádtam őt.

Még bámultam utána egy ideig, de mikor már nem láttam már, bemenetem a házba, fel a lakásomba, bezártam magam mögött az ajtót, és elmentem zuhanyozni.Több mint 15 percig folyattam magamra a meleg vizet, és azt hiszem ezzel levetkőztem a problémáimat...

16.fejezet.

12.000 megtekintésen túl.el sem hiszem*o* köszönöm az előző részhez a komikat.nagyon drágák vagytok:) 16 komi az ára, majd a következő fejezetnek.csókoltatlak titeket, jó olvasást.

Reggel kómásan ébredtem.Azt hiszem Louis szobájában voltam, de csak én egyedül.Illetve egy óriási plüssmaci.Már 10 óra is elmúlt mikor felkeltem.Kicsit rendbe szedtem magam, de nem terveztem túl sok mindent mára, a pihenésen kívül.Halkan lementem a lépcsőn, mert nem tudtam, ki alszik még.

Hát igen.Mindenki aludt, Eleanoron és rajtam kívül.A pasik azért többet ittak, meg szegény Perrie, ha nem is a piától, az egész esti bébiszitterkedéstől tuti kifáradt.

Eleanor fáradtan rám mosolygott, és megkérdezte, hogy aludtam.

-Igazából elég jól.-mosolyogtam vissza.-Te?

-Én is.Kicsit szűkösen voltam Harold és Chelsea között, de megvagyok.Igazából nem nagyon emlékszek, hová feküdtem tegnap...

-Igen, kissé homályos az egész.-nevettem fel halkan.

-Kérsz omlettet?-kérdezte El.

-Köszi, nem vagyok éhes.Inkább visszafekszem.

Felmentem Louis szobájába, ledőltem az ágyba, miközben az éjjeliszekrényről elemeltem Louis laptopját.Türelmesen kivártam amíg betölt, majd megnyitottam a böngészőt.

Sorra végigmentem a közösségieken.Hát igen.Ahogy sejtettem.A Facebook-on rengeteg képet találtam magunkról.Szinte minden mozdulatunkról van kép.Szerencsére az este vége felé már nem készült több fotó, ezért a Niall-ügy nem volt megörökítve.Sokan szidtak ennek ellenére is, csak úgy, mert Harry barátnője vagyok.De voltak nagyon rendes emberek is.Twitteren Dave megjelölt a közös fényképünkön, amit még a buli előtt csináltunk.Rögtön retweeteltem, majd mosolyogva néztem, hogy egyre jobban növekszik a követőim száma.Instagramon is csak követtek.Ennyi.Hát igen...Ezek után kinyomtam a gépet, mert csak erre voltam kíváncsi.A többi dolog nem igazán érdekelt.Félretettem a laptopot, és kényelmesen hátradőltem az ágyban.Már nem aludtam vissza, csak pihentem.Mikor újra lementem, már Liam, Niall, Danielle, Perrie és Chelsea is fent voltak.Mosolyogva köszöntöttem a többieket, akik csak ültek az asztalnál.Én is leültem melléjük, és körbenéztem.Mindenki totál kialvatlan volt, de nem számított.Nagyon jól éreztük magunkat.

A csendet végül Chelsea törte meg, aki közölte, hogy mennie kell.Senki nem kísérte haza, mivel még tuti volt bennük pia.Ezért hívott magának egy taxit, ami 3 perc múlva begördült a ház elé.Chelsea intett mindenkinek, és kilépett a házból.Fura.Niall-el semmi csók meg ilyenek, csak két puszi.

Közben Louis is felébredt, és egy hosszú csókkal köszöntötte El-t.Ők ketten még visszamentek az egyik fenti szobába, miután Lou köszöntötte a többieket is, majd megkérdezte, hogy mizu.

Liam hazakísérte Danielle-t, mert neki mennie kellet táncpróbára, de előtte még hazaugrott.

Úgyhogy hárman maradtunk.Kicsit beszélgettünk Perrie-vel, aki nagyon szimpatikusnak tűnik nekem.

Niall csak elmerengve ült közöttünk, nem szólalt meg egyszer sem.Még nagyban beszélgettünk, amikor Niall elindult felfelé.Perrie mondta, hogy elmegy letusolni, meg úgy amúgy összeszedi magát.És ha Zayn felébredne, mondjam meg neki, hogy a fürdőbe van.

Pár percig még ücsörögtem a konyhában, de meguntam, ezért felmentem a lépcsőn.Egyenesen Niall szobájáig.Megálltam, vettem eg mély lélegzetet, majd bekopogtam.

Válasz nem érkezett, úgyhogy benyitottam.

A szőke szépfiú az ágyán ült, magába roskadva.

Kis tanakodás után leültem mellé.

-Minden oké?-kérdeztem halkan.

-Persze.vágta rá.Kissé túl gyorsan is.

-Jó, csak nem úgy néz ki.-nyaggattam.

-Nelly.Tudok valamit, amit ha elmondok, nagyon kiborulsz tőle.Jobb, ha magától az illetőtől tudod meg.Remélem lesz benne annyi becsület, hogy megmondja.-szorult ökölbe a keze, amitől megijedtem.

-Na jó, Niall, kezdek félni.

-Inkább az illető féljen, mert komolyan mondom...!-dühöngött.

-Nyugodj meg.-simítottam meg a karját, amitől kissé elgyengült.-Ami a tegnapit illeti...-tértem rá egy másik kínos témára.

-Figyelj.Tudom, hogy Harry-t szereted.Az csak egy gyengébb pillanat volt, és én voltam kéznél.Ennyi.-mondta könyörtelenül.

-Niall.-kezdtem lassan.-Neked ott van Chelsea.

-Aha.Chelsea.-rágózott idegesen.

-Nyugodj meg, oké? Minden rendbe fog jönni.-simogattam meg, mire elmosolyodott.

Mikor lementünk, már Zayn-en kívül mindenki jelen volt.Harry is.Mosolyogva oda léptem hozzá, és átöleltem.Jól esett érezni őt.

Senki nem reggelizett, ami érthető.Meg amúgy is.Egészséges délután fél egykor reggelizni?

Amúgy az egész nap ilyen nyomott hangulatban telt.Mindenki fáradt volt.

Késő délután, mikor mindenki a nappaliban tévézett, Harry félrehívott beszélgetni.

-Figyelj drága.Én nagyon szeretlek téged...-vágott bele hamar.

-Én is téged.-mondtam csodálkozva, mert hogy ezért hívott félre?

-Mégis olyat tettem, amit nagyon megbántam.Esküszöm Nelly, én egyedül téged szeretlek!-akadt ki Hazza totálisan.

-Harry, mi a baj?

-Tudod, tegnap kicsit többet ittam, mint kellett volna.És kicsit kínos a szitu.De mikor azzal a rajongóval táncoltam, utána elmentem vécére.És mikor visszafelé jöttem, hogy megkeresselek...hát.máshoz mentem oda.Egyszerűen azt hittem, hogy te vagy az.De ő is be volt szívva, meg én is.És táncolni kezdtünk, aztán pedig...aztán...aztán megcsókoltam.-mondta halk, megbánó hangon.

Én viszont úgy éreztem magam, mintha szívbe lőttek volna.Nem jött ki hang a torkomon.Amikor Harry felém lépett, hogy megöleljen, egész egyszerűen elléptem.Nem bírtam a szemébe nézni.Kirohantam a fürdőszobából, ahol eddig voltam, és átsiettem a nappalin, sajnos elég nagy feltűnést keltve a tévénézők között.Harry utánam sietett, de mivel Niall azonnal átlátta a helyzetet, előtte termett, és megragadta őt.Nem láttam mit csinált, csak annyit hallottam, hogy kiabálnak egymással.Őszintén szólva nem is érdekelt.

Az emeleten nekidőltem a lambériának, és a földre rogyva mélyről törő zokogás tört rám.Nem érdekelt senki, és semmi.

Niall feltrappolt hozzám, és lerogyott mellém.Védőn magához ölelt, és a hajam simogatta, én meg a vállát összesírva tovább fulladoztam.Nem tudtam mennyit ülhettünk ott.Perceket, vagy akár órákat.

Csak jól esett, hogy Nialler törődött velem.A többiek jobbnak látták, ha kimaradnak belőle.

Azt hiszem Harry megbánta.Lehet.De nekem nem olyan könnyű ez az egész.Én nem tudok ezen csak úgy, átlépni.Nem érdekelt Harry.Azt csinál amit akar.Leveszem róla a kezem...

15.fejezet.

Sziasztok:) Túl a 10.000 látogatón is:$ Ha tetszik a blog, nyugodtan fel is iratkozhattok;) Nagyon köszönöm a komikat, szeretem az olvasóim:$ A kövi fejezetet 15 komi után hozom.pussz:*

8-ra meg is érkezett a limuzin, benne az 5 sráccal, Eleanor-ral, Perrie-vel, Chelsea-vel és Danielle-el.Bár a lányokat még nem nagyon ismertem,(Chelsea-n kívül) mégis magabiztosan szálltam be az autóba, Harry mellé, utánam pedig Dave mászott be.
-Sziasztok.-köszöntünk egyszerre.
A többiek mind kedvesen visszaköszöntek, majd Hazza adott egy gyors csókot.
-Váá, jó buli lesz.Kurva jó buli lesz!-lelkendezett Zayn, aki szerintem már előre ünnepelte az estét, mivel kissé bűzlött a piától.De gondolom ez az este amúgy is erről fog szólni, szóval tökmindegy.
-Jó Zayn, tudjuk, már vagy harmincszor elmondtad az eddigi úton!-lökte meg Perrie kedvesen.
-De Nelly és az a srác nem tudja.-röhögött fel Zayn.
-Azt a srácot David-nek hívják!-közöltem.
-Oké, akkor Nelly és David!
-Zayn!-szólt rá Liam, aki kicsit átvállalta az apa szerepét.
-Úr isten, de jó a felsőd!-szólt eközben hozzám El.
-Köszi.-mosolyodtam el, mire Eleanor kedvesen visszamosolygott.
A beszélgetésünk alatt meg is érkeztünk egy helyre.Már sötétedett, úgyhogy fel volt kapcsolva pár lámpa.
A helyiségből diszkózene üvöltött, amit igazából egyikünk se nagyon bír, de egy estén ki lehet bírni.
Mindannyian kiszálltunk a limóból amit egészségesen meg is bámultak az emberek, de nem számított.
Zayn már a kocsiból üvöltötte az éppen hallható számot.Őszintén szólva kicsit sajnáltam Perrie-t.
Benyomultunk az ajtón, és egy tágas, félhomályban lévő helyiséget láttunk, kevés emberrel.Igazából örültem hogy nincs akkora tömegnyomor...
Niall és Chels egyből táncolni kezdtek, Liam és Dan leültek a helyiségben található fotelekbe, Louis és Eleanor eltűntek valamerre, Zayn-t Perrie követte mindenhová, nehogy baja essen, Dave valami csajokkal beszélgetett, Harry és én pedig a bárpulthoz mentünk.
-Mit kérsz szépségem?-kérdezte csábos mosollyal.
-Téged.-suttogtam romantikusan, majd felnevettem.-Amúgy egy vodkanarancsot kezdésnek.
-Oké, akkor két vodkanarancs lesz.-nézett Haz a pult mögött álló pasira.
Miután megkaptuk a piát, leültünk a bárszékekre. Harry ivás közben sem vette le rólam a szemét. Egy huzamra kiitta a poharat, majd felvont szemöldökkel méregetett tovább.
Ezt kihívásnak tekintettem, úgyhogy mosolyogva a szemébe néztem, majd kábé feleannyi idő alatt legyűrtem a piámat.Harry elnevette magát, majd a kezeit a combomra vezette.
-Hé, cica.-előtte igyunk még.-szóltam határozottan, mert úgy éreztem, ma totálisan el akarok ázni.Hát igen.Ilyen is ritkán van.
-Oké.-mosolygott Harry.-De azért óvatosan!
-Nyugi.-simogattam meg a karját, majd kértünk még egy kört.
Mindketten egyszerre ittuk ki a poharunkat az utolsó cseppig.Néhány perc múlva már éreztem, hogy kezd a fejembe szállni a "csekélység".
Kicsit körbenéztem. Dave még mindig azokkal a lányokkal beszélgetett, Zayn önkívületi állapotban üvöltött, Danielle, Chelsea és Perrie beszélgettek, Louis, Niall és Eleanor táncoltak, Liam pedig éppen hozzánk tartott.
-Hogy álltok?-üvöltötte.
-2.-mondta Harry.Liam csak elismerően bólogatott, majd ő is rendelt valamit.
Eközben én odamentem Dani-hez, Chelsea-hez és Perrie-hez akikhez velem egyidőben Eleanor lépett oda.
Kicsit beszélgettünk, ismerkedtünk, és kezdtem mindannyiukat megkedvelni.Beszélgetés közben persze nem maradtak el a piák sem, úgyhogy mire észbe kaptunk azt vettük észre, hogy mindannyian bőgünk.
Oké, ez így bénán hangzik meg minden, de akkor is.Jó volt csak így, spontán minden féléről dumálni.
Közben megérkeztek a fiúk is, akik totál részegen énekeltek valami borzalmas számot.
Kicsit táncolni kezdtünk.Én először Louis-val, majd Liam-mel táncoltam, aztán sorban mindenkivel.
Legutoljára maradt Niall. Nagyon helyes a srác, be kell vallani.De szigorún csak barátilag...
De mikor belenéztem abba a gyönyörű kék szemébe...
Harry valami ismeretlen rajongóval táncolt, Chelsea meg ha jól láttam, Dani-vel.
Nialler észrevehette, hogy kissé elkalandoztam, úgyhogy közelebb húzott magához, mire egy pillanatra elakadt a lélegzetem.
-Mi a baj?-suttogta a fülembe halkan, mégis meghallottam ebben az óriási hangzavarban.
-Sem-m-ii.-dadogtam, de Niall egyre csak közeledett...majd megállt pár centire az arcomtól, és mélyen a szemembe nézett.Kicsit észhez tértem, mivel valaki megkopogtatta a vállamat.Zayn volt az.
Kérdőn ránéztem, és elszakadtam Niall-től, és Zayn-nel táncoltam tovább, persze nem úgy, ahogy Niall-el.
Közben véget ért a dal, és Harry lépett hozzám.Hátulról átölelte a derekam, én meg mosolyogva hátra fordultam, és kezeimet a nyaka köré fontam.
-Szeretlek, és nem akarlak elveszíteni!-nézett Harry mélyen a szemembe, mire bólintottam.
-Én is nagyon szeretlek, hidd el.
-Elhiszem.-mosolygott.
Már éjjel 4 óra volt, úgyhogy kezdtek fogyni a vendégek.Mi is úgy döntöttünk, hogy indulunk.
A klub előtt pár fotós, és kocsik álltak.Hát, lesz pár kép a mai napról, az biztos.Úgyhogy holnap nem lepődök meg, ha a neten magamra találok...
Bekászálódtunk a kocsiba, majd hangosan, röhögve indultunk hazafelé.Úgy döntöttünk, mindannyian a fiúk házába alszunk, kivéve David, aki holnap elmegy, tehát otthonról szeretne indulni.Még ma elbúcsúztam Dave-től, aki megértette, hogy a pasimmal szeretnék maradni.Nem akartuk elhúzni a búcsút, de így is túl érzelmesre sikerült.Végül elment.
Mi pedig fáradtan rogytunk le mindenhova.Mindenki ahol helyet talált.Én kómásan elindultam az emeletre, de nem is néztem hova megyek, csak bezuhantam egy puha ágyba, és rögtön elnyomott az alkohol.

14.fejezet.

Ne haragudjatok a sok késésért, de sokat vacilláltam, hogy nem töröljem-e a blogot:| Kissé kifogytam az ötletekből, de úgy döntöttem, folytatom:) Nagyon jól esik a rengeteg pozitív visszajelzés.Imádlak titeket:) És már túl vagyunk a 9000 látogatón is.*-* A kövi fejezetet 14 komi után hozom;) Jó olvasást.x

Mikor felmentünk Harry szobájába, kicsit megijedtem, hogy olyasmit akar...De szerencsére nem volt ilyenekről szó.Megértette, ha nem akartam.Mondjuk kicsit nehezen, de végül igen.

-De biztos nem akarsz mást is csinálni a beszélgetésen kívül?- simogatta meg a derekamat.

-Harry.-toltam el finoman a kezét.-Tudod, hogy szeretlek, de ne most.

-Oké.-mosolygott.-És máskor?

-Majd.-adtam meg a nyilvánvaló választ.

-Tudod, rég nem volt ilyen kapcsolatom.Mint veled.Vagyis érted...-mondta Hazza elpirulva.

Egy csókkal válaszoltam.Értettem.

-Nem vagy szomjas?-nézett a szemembe.

-De.-vontam meg a vállam.

-Akkor gyere.-fogta meg a kezem, és lementünk a lépcsőn.

Mikor leértünk, kissé meglepődtünk, mivel Chelsea és Niall vadul csókolóztak.Az érkezésünkre zavartan szétrebbentek.

-Öhm.Bocs, nem akartunk zavarni.-törte meg a kínos csendet Harry.

-Nem gond.-nyögte ki Niall.

Harryvel zavartan bementünk a konyhába, és ittunk egy kis sört.Mivel csak az volt otthon.

Meg kell mondjam, jól is esett az alkohol.Régen nem ittam már, és hiányzott kicsit.

Ez után Harry hazavitt engem is, de előbb Chelsea-t dobtuk haza.

-Köszönöm ezt a napot.Nektek is.-vörösödött el Chels, mikor kiszállt.

-Ááá, nem nekünk kell ezt köszönnöd.-kacsintott rá Harry nevetve.

-Chels, később hívj fel.Beszélnünk kell.-fúrtam a tekintetem az övébe, mire bólintott.

Utána Harry kitett a házunk előtt, de nem akart bejönni, úgyhogy egy hosszú csók kíséretében elbúcsúztunk.

Mikor Haz beszállt a kocsiba még dobott egy puszit, mire elmosolyodtam, majd bementem a házba.

***

Reggel kicsit elaludtam.Úgy terveztem, hogy miután felkelek, sütök valami sütit.

Sajnos Harry-vel nem találkozunk ma, mivel egy interjúra mentek, és utána sem tudott jönni.

Szóval csak magamnak sütök, meg David-nek.

Apropó, David.Tegnap este még benéztem hozzá, és beszélgettünk kicsit.Mondta, hogy nagyon jól megvannak az új barátnőjével, aki Liverpool-ban él, ahol mi is éltünk eddig.És Dave azt mondta, hogy vissza fog költözni, mivel itt kicsit idegen minden, és én is jól elvagyok, nem kell rám vigyázni.Erre kicsit leblokkoltam, de bólintottam, hiszen tudtam, felnőtt ember, és azt tesz amit akar.Ez után hosszú percekig öleltük egymást.De aztán mennem kellett.Egyébként Dave már holnap megy is haza.És úgy döntöttem, hogy majd ideje meglátogatni aput, meg a húgomat.

Ja, és még tegnap este, mielőtt majdnem elaludtam, Chelsea eszébe jutottam, és felhívott.Azonnal felpattant a szemem, és érdeklődve faggattam ki, hogy mi is van pontosan.Hát, járnak Niall-el ami nagyon jó hír.Mondtam, hogy drukkolok nekik, mivel Chelsea és Niall is nagyon jó barátaim, és belegondolva nagyon is összeillenek!

Szóval ennyit a tegnapról.Kicsit elméláztam ezeken, de aztán visszatértem a valóságba, és kiválasztottam mit fogok sütni.Nutellás palacsintát természetesen!Így hát neki is fogtam a sütésnek.Nem sütöttem túl sokat, csak, hogy épp elég legyen kettőnknek.Szerencsére nem bénázok (nagyon) a konyhába, úgyhogy fél óra alatt kész is lettek a palacsinták.Megkentem Nutellával, majd kicsit feldíszítettem.Tettem rá tejszínhabot, meg pár epret is.Így ahogy volt, átvittem Dave-hez.Zárva volt az ajtó, úgyhogy kicsit nehézkesen ugyan, de kopogtam kettőt.Szinte azonnal nyílt is az ajtó.

-Szia.-lepődött meg Dave.

-Szia drága.Gondoltam megleplek egy kis palacsintával, ha már elmész.-húztam el a számat.

-Hát kösz.Ez rendes tőled.-mosolygott rám, amit viszonoztam.

Leültünk az étkezőbe, és kényelmesen elfogyasztottuk a palacsintákat.Hmm.Ezt szépen fogalmaztam meg.Tulajdonképpen zabáltunk, mivel versenyeztünk, ki bír többet lenyomni.Dave győzött, természetesen.

Aztán csak bezuhantunk a kanapéra, és beszélgettünk.Csapongtunk a témák között, de nem zavart, még ha a fiúsabb témákról is volt szó.Beszéltünk a BMX-ről is.Kicsit hiányzik, be kell hogy valljam, de jól tettem, hogy abbahagytam.De ezek után, hogy nincsenek edzések, és bébicsősz sem vagyok már, találnom kellett egy új melót.

Kissé elszaladt az idő, (ezért szeretem David-et,mert mindig, mindenről tudok vele beszélni, és nem is keveset!) úgyhogy úgy döntöttem, hazamegyek.De Dave mondta, hogy maradjak, és csináljunk egy képet, mivel mostani még nincs is.Rögtön beleegyeztem, és pózoltunk egy sort, majd Dave lekapta magunkat.

Mikor átmentem a saját lakásomra, némi töprengés után tárcsáztam.6 csengés után végre felvette.

-Helló, életem.-szólt bele édesen.

-Szia,kincsem.-mondtam nevetve.Igazából egyikünk sem bírja ezeket a nyálas megnevezéseket.

-Mizu?

-Hát, nem sok.Képzeld el, sütöttem palacsintát!-meséltem lelkesen.

-Ez nagyszerű.-röhögött ki.

-Jól van, így nem fogsz kapni.-tetőztem a hangulatot.

-Tudod mennyire szeretlek...-próbálkozott édesen.

-Ezt elszúrtad Styles!-nevettem el magam.

-Igen, most szégyellem is magam rendesen.-mondta, mire mindketten felnevettünk.

-Amúgy otthon vagy már?-érdeklődtem.

-Amúgy igen.

-És nincs kedved sétálni?

-Sétálni?-hüledezett Haz.-A menő srácok nem sétálnak!

Ezen elröhögtem magam.

-Mi lenne, ha inkább egy klubba mennénk?Jönnének a srácok is, meg Dani, Eleanor, és Chels is.Na?Nem maradhatsz ki!

-Hát.-tétováztam kicsit.Dave holnap elmegy, nem engedhettem el úgy reggel, hogy totál részeg vagyok.Mert gondolom inni úgy is fogunk.-Oké.De Dave is jön!-jelentettem ki.

Hazza kis hatásszünet után beadta a derekát.-Jöjjön...

-Szupi!Mikor jöttök?

-Hát a limó 8-ra értetek megy.Addigra készüljetek el.

-Jó.Na akkor megyek is készülődni.

-Oké.De valami szexit vegyél fel.-mondta perverzen.

-Persze.Nagyon szexi leszek.-nevettem fel.

-Mint mindig!Na most lépek.Szeretlek.-tette le a telefont Harry.

Én pedig átrohantam Dave-hez, hogy szóljak neki, hogy készülődjön.

David-ot nem kellett kérlelni, köztudott, hogy imád bulizni.

Aztán visszamentem a lakásomba, és lezuhanyoztam, majd felvettem egy laza, nyári bulinak megfelelő ruhát.Nem a legelegánsabb, de szerintem nem kell oda kisestélyi.Aztán feltettem egy kis sminket, ami jól passzolt a ruhámhoz.És már kész is voltam...

13.fejezet.

7000.*-* és bocsi,hogy sokat késtem a kövivel,de sajnos alig van időm.:| de azért remélem tetszeni fog.a következő részt,13 komi után hozom.jó olvasást.xx

Ma csak 10 órára kellett mennem Roberts-ékhez,szóval Harry 9:45-re jött értem.

-Szia cica.-ölelt meg,majd megcsókolt,amit szívesen viszonoztam.-Hiányoztam?-vigyorgott rám.

-Szerinted?-néztem mélyen a szemébe,és elkezdtem simogatni a hasát.

-Nem is tudom.-mondta szenvedélyesen.

-Na gyere.Mennünk kell.-néztem az órámra.

Felvettem a cuccaimat,majd kisiettünk Hazza kocsijához.Bepattantunk,és elindultunk.

Az utat végig beszélgettük,egészen addig,amíg Harry túl nem lépte a sebességhatárt.Jóval.

-Harry,nem akarsz lassítani?-néztem rá.

-Nyugi.-mosolygott.

Aha.Egészen addig meg is nyugodtam,amíg meg nem hallottam egy ismerős hangot.Szirénázást.Rendőrök.Bingó.

Levillogtak,úgyhogy Haz megállt,és kérdőn nézte a rendőröket,akik az ablakból méregettek minket.

-Jogosítvány,forgalmi!Tudja,hogy túllépte a sebességhatárt?-nézte egy rendőr mérgesen Harry-t.

-Jó napot...-biccentett Harry.-Igen,tudom.-mondta,majd átadta a papírokat.

-Jó,ezek rendben vannak.-adta vissza a zsaru,mikor megnézte őket.-De gyorsan hajtott.Ezért velünk kell jönnie a kapitányságra!

-Na ne már!Harry Styles vagyok az isten szerelmére!Kap egy képet,és egy autogramot.Megfelel?-alkudozott.

-Hmm.-gondolkozott a rendőr.-Na jó!-adta meg magát,és elővette a telefonját,és Hazza-hoz hajolt.

Mindketten elvigyorodtak,majd lefotózták magukat.

-Köszönöm Mr.Styles!-örvendezett a zsaru.

-Én köszönöm Biztosúr!-kacsintott Haz,aztán beindította a motort,és végre elindultunk.

Én nem bírtam,és elröhögtem magam.Ez azért fura volt.

Harry egy pillanatig csak nézett rám,majd belőle is kitört a nevetés.Ilyen jókedvűen értünk oda Roberts-ékhez,de hamar le is lombozódtunk,ugyanis Amy habzó szájjal(na jó,azért nem) üvöltött.

-Késik?Nem ad reggelit a gyerekeknek?Egész nap beszélget?Tudja mit?Tudja?KI VAN RÚGVA!-üvöltötte teljes erejéből.

Én csak pislogtam,de Harry előbb kapcsolt

-Jó,akkor rúgja ki!De csak hogy tudja,Ő lágyította meg a lánya szívét,és hajlandó volt vele beszélgetni,ami tudtommal Önnek nem sikerült.-kiabált vissza Hazza.

Amy csak nézett,de Harry megelőzte:-És most már rohadtul nem megy vissza dolgozni!Na pá!-mondta,majd elhúzott az autóhoz.

-Várj!-mondtam,és besiettem a házba.Amy,és a fiúk csak néztek,de nem érdekelt.Felrohantam Chelsea szobájáig,majd kopogás nélkül rárontottam.Kicsit meglepetten nézett.Kicsit.

-Szia.-mondtam izgatottan.

-Szia.-mosolygott.-Mizu?

-Hagyjuk.Délután ráérsz?

-Öhm,persze.De miért?

-Bocsi,majd felhívlak!-kiabáltam,mert Amy feljött és kirángatott a szobából.

-Engedjen már el!-üvöltöttem mikor kiértünk a házból.

Amy elengedett,(szép kifejezés),úgyhogy odamentem Hazza-hoz.

-Menjünk innen.-suttogtam,de Harry értette.És egy szó nélkül beült az autóba.

Az út szótlanul telt.Mindketten belemerültünk a gondolatainkba.

Csak a lakásom előtt szólalt meg Harry: -Imádlak drágám,de most mennem kell!

-Jó.Én is téged.-néztem a szemébe,és megcsókoltam.

Beléptem a házamba,és csináltam egy teát.Mikor kész lett,belekortyoltam,(kicsit leégett a nyelvem,de jól vagyok...)majd letettem az asztalra.Bedőltem az ágyamba,és gondolkoztam.De elnyomott az álom.

Arra ébredtem fel,hogy Dave engem néz,miközben alszok.

-Szia.-nyújtóztam.

-Szia.-mosolygott.-Arin aludtál.-röhögött.

A válaszom az volt,hogy belebokszoltam a karjába.

-Csak átjöttem tisztázni a tegnapi kis bakimat.-vörösödött el.

-Oké,mindegy.-mondtam zavartan.

-Na léptem.Találkoznom kell Bella-val.-mondta gyorsan,és kispurizott a lakásból.

Mikor rájöttem,hogy már 3 óra van,elővettem a mobilom,és tárcsáztam Chelsea-t.

-Szia Chelsea.-köszöntem,mikor felvette.

-Szia!-mondta meglepetten.

-Ráérsz akkor?

-Aha.Miért?

-Nincs kedved átugrani hozzám?

-De,mehetek.

-Oké.Akkor gyere 4-re.Puszi.-tettem le gyorsan.

4-ig kicsit rendbe szedtem a házat,úgyhogy gyorsan elrepült az idő.

Csengettek.

-Szia Nelly.-köszöntött Chels két puszival.

-Szia.-mondtam.

Éppen leültünk az étkezőbe,mikor ismét csöngettek.

Mondtam Chelsea-nek,hogy pillanat,és kíváncsian az ajtóhoz léptem.

-Hát szia!-jött be az ajtón Hazza,és megcsókolt.

-Szia Harry.-mondtam értetlenül.

-Figyelj,nincs kedved átugrani hozzánk?-kacsintott.-Csak Niall lesz otthon,de Ő nem sok port kavar.

-Hát,bocsi,de itt van Chels.-mutattam az étkező felé.Gondoltam mindent hallott.

-Jöjjön Ő is.-vonta meg a vállát.

-Várj,akkor megkérdezem.-mondtam,és besiettem az étkezőbe.-Chels van kedved át jönni 5 pasi házába?

-Jól hangzik.-vont vállat,és elmosolyodott.

-Akkor gyere!-mondtam,és gyorsan összekészültem.

-Szia.-köszönt Chelsea félénken.

-Szia.-mosolygott rá Harry.-Indulhatunk?

-Persze!-vágtuk rá.

A srácok házáig hamar elértünk,úgyhogy gyorsan be is mentünk a lakásba.

-Megjöttünk Niall!-üvöltött Harry.

Ajtónyitódás,trappolás,majd egy hatalmas ugrás,és megérkezett a szőke szépfiú.

-Sziasztok.-mosolyodott el félénken.Adott két puszit,majd kérdőn Chelsea-hez lépett.-Hát te?

-Nelly barátnője vagyok.-válaszolt halkan.

-Értem.Hát.Niall Horan.-nyújtott kezet Niall.

-Chelsea Roberts.-rázta meg Chels.

-Nem akarsz beszélgetni?-vörösödött el Nialler.

-De.-mosolygott Chelsea.

-Hát akkor mi nem is zavarunk.-mondta Haz,és felmentünk a lépcsőn.

12.fejezet.

És túl vagyunk a 6000-en is.!<3 Nem tudok mit mondani...imádlak titeket.Remélem tetszeni fog ez a feji.c: a következőt,12 komi után hozom. Jó olvasást.xx

Este miután Harry hazahozott,bezuhantam az ágyamba.Konkrétan,amióta itt vagyok,azóta minden nap elfáradok.De nem tudom mibe!Mindegy.

Reggel már fél kilenckor keltem.Lezuhanyoztam,reggeliztem,meg minden.

Ma kellett mennem Roberts-ékhez.Harry minden igyekezete ellenére,Őt itthon kellett hagynom,mivel interjúra ment.

És mivel Harry nem tud elvinni,marad a BKV.

Szóval elindultam az esős időbe London utcáin,egy buszmegig.
A busz kivitt a Roberts család házáig.Mély levegőt vettem,majd csengettem.
Amy nyitotta ki az ajtót,de nem állt meg,rohant tovább.Hmm.
Bementem a kapun,egészen a házig.
-Jó reggelt!-üdvözöltem Amy-t és a két kicsit.
-Szia!-üvöltötték a fiúk rohangálás közben.Amy pedig őket kergette.
-Szervusz Nelly. Mostantól átveheted őket.-fújta ki magát.-Nekem rohannom kell!Az ebédet megtalálja a hűtőbe,csak meg kell melegíteni.A többiben Chelsea segít,ha hajlandó lesz kijönni a szobájából.-forgatta a szemét.
-Oké.-vontam meg a vállam,aztán ledobtam a kabátom a fotelra.
-Na megyek is.-mondta Amy.Nyomott két puszit a fiúknak,majd felkiabált az emeletre: -Chelsea ha érdekel,mentem!-üvöltötte.Azonban válasz nem érkezett.
-Viszlát,sziasztok.-ment ki az ajtón sietősen Mrs.Roberts.
-Viszlát!-intettem.-Na rosszcsontok.Reggeliztetek már?-néztem rájuk kérdőn.
-Nem.-mondta Mark nevetve.
-Oké.És mit akartok enni?
-Tejbegrííííízt.-kiabálták egyszerre.Hmm.Ikertelepátia.
-Jó.És Chelsea?
-Nem tudom.-vonta meg a vállát Mark.
-Akkor mutassátok meg hol van a szobája.Megkérdezem.
-Sok sikert.-nézett rám Abel hitetlenkedve.De elindultak az emeletre.
Mikor megálltunk egy ajtó előtt,kopogtam.Nem érkezett válasz.Ismét kopogtam.Semmi.
-Fiúk menjetek le légyszi.-néztem rájuk hirtelen.Mark és Abel pedig lerohantak a fa lépcsőn.
-Chelsea most már csak én vagyok itt.Nyisd ki légyszi.-kérleltem.
Mivel ez nem jött be,folyamatosan vertem az ajtót.
Aztán egyszer csak kinyílt.Az ajtóban egy fiatal,magas lány állt,piros hajjal.

-Mi az már?-kérdezte mérgesen.
-Ő,bocsi,csak azt akartam kérdezni,hogy mit kérsz reggelire.
-Semmit nem kérek oké?!-szórt szikrákat a szeme,majd be akarta csukni az ajtót,de nem hagytam.
-Engedj be.-nyomtam az ajtót teljes erőmből,de Chelsea elengedte,úgyhogy beestem a sötét szobába.
-Khm.-poroltam le magam.-Mégis mi bajod van velem?-néztem rá idegesen.
-Veled?-tűnődött el.-Lássuk csak.Igazából semmi,de most te vagy itthon.-vonta meg a vállát,mire hitetlenül rámeredtem.
-Figyelj,ln szívesen meghallgatlak.Akármiről legyen is só.
Egy percig farkas szemet néztünk,de mivel nem látott semmit a szemembe,sóhajtva lerogyott az ágyra.
-Az a bajom,hogy fogszabályzóm van!-üvöltötte,és rám vicsorgott,hogy bebizonyítsa.
-Ez a bajod?-pislogtam.-Nekem is van!-nyitottam ki a szám,hogy lássa.-Sőt!Az egyik barátomnak is van!És ő fiú!-néztem rá.
Mintha kicsit megenyhült volna.Ez után,már bátrabban meséltem a fogszabályzóról,és úgy láttam,már nem is idegenkedik annyira tőle.
Miután erről kitémáztunk magunkat,rájöttem,hogy nagyon jó fej,ezért csak úgy mindenről beszélgettünk tovább.Hihetetlenül jól el tudtam vele dumálni.Kiderült,hogy 17 éves,és egy közeli suliba jár.Nincsenek barátai,se pasija.
Én is meséltem magamról,meg úgy mindenről,aztán eszembe jutott valami.Nem készítettem reggelit. Hupsz.

***

Mikor lejárt a műszakom,Harry várt rám a ház előtt.

-Szia.-üdvözöltem egy hosszú,"már vagy 24 órája nem láttalak" csókkal.

-Helló.-mosolygott.-Egy fuvart hazáig?

-Legyen szíves!-nevettem fel.

Hazza haza dobott,de már mennie is kellett,mert így is meglógott egy fotózás szünetébe.

-Holnap megyek veled Roberts-ékhez.-nézett rám Harry.

-De jó!-öleltem meg.

-Na de most már tényleg megyek.-mondta,kaptam egy puszit,majd beült a kocsijába,és elhajtott.

Fáradtan mentem fel a lakásomig,de előtte gondoltam benézek David-hez.

Kopogás nélkül benyitottam,de azzal a lendülettel be is csuktam.Ugyanis Dave egy csajjal volt.ÚGY.
De nem vettek észre.Hála az égnek!Amúgy meg ki ilyen töketlen,hogy nyitva hagyja az ajtót ilyenkor?